Soha nem voltam nagy krimi rajongó, azonban anno, amikor rátaláltam az írónő Memento című regényére, akkor megváltozott bennem valami. Úgy éreztem, hogy Emelie Schepp a stílusával és a történetvezetésével megnyitott egy utat előttem, amit azóta csak még inkább kitapostam.

A Jana Berzelius sorozat már az első kötet elolvasása után belopta magát a szívembe, ahogy a második és a harmadik rész is. A kötetek valamilyen szinten összetartoznak, hiszen az író mindegyikben ugyanazokkal a szereplőkkel dolgozik – csak más ügyeken.

A Post mortem elolvasása során, több érzelem is megindult bennem. Izgatottan vetettem bele magam a könyvbe, miközben váltakozott bennem a gyűlölet és az imádat. Imádtam a művet, mert az írónő ismét valami jobbat és letehetetlent alkotott. Gyűlöltem a történetet, mert olyan kegyetlenkedéssel lett átitatva, ami minden egyes oldalon érződött és még a könyv végeztével is hatással volt rám.

Gyerekkatonának képezték ki, bérgyilkos volt, akinek nem volt más feladata, mint ölni. 

A történet egy szemszögön keresztül fut végig, mégis sokszor úgy érezzük az olvasás során, mintha több nézőpontból lennénk tanúi az eseményeknek. Ez is az írónő sajátosságai közé tartozik, hiszen eme érzés meglétével csak fokozódik bennünk a tudni akarás és a kíváncsiság.

Maga az alapkoncepció a már megszokott vonalat képviseli. Elénk tárul egy ügy, amelynek az elkövetőjét keresik. Közben a háttérben, de mégis figyelmet kapva zajlik egy másik – már az előző részben megkezdett –, ügy. Ezen felül szereplőink élete sem könnyű, így velük is folyton történik valami és újabb megpróbáltatások elé kell nézniük. S pont eme több cselekményszál miatt válik még izgalmasabbá a mű, miközben egyáltalán nem válik zavarossá, így az olvasót csak viszi magával a történet, míg a végére nem ér.

Norrkörpingben egy brutálisan összevagdalt nőt találnak, akire a nagyobbik lánya talál rá. Jana Berzelius és csapata rögtön beleveti magát az ügybe, ahol már kezdetben is egyre több tisztázatlan kérdés merül fel. Nem sokkal később egy újabb embertelenül megcsonkított testre lelnek, ami csak még több kérdést vet fel a nyomozóknak.

Eközben Jana életébe is belép valaki. Valaki, akit a rendőrség köröz. Valaki, aki rengeteget tud a nő múltjáról, amivel teljes káoszt vihet az életébe. Valaki, aki a nő elől fontos dolgokat rejteget. S mialatt az újabb ügyek elkövetőit kell megtalálnia, a saját élete nehézségeivel és démonjaival is harcolnia kell.

Amikor megtudta, tombolni szeretett volna, a legszívesebben üvöltött volna vagy szétrúgott volna valamit. De csak állt némán és mozdulatlanul az irodájában, mint aki nem akarja beereszteni a fájdalmat, mint aki nem akar neki helyet szorítani magában. 

Az ügy egyre inkább bonyolódik. A mentősök közül is gyanúsított kerül elő. A szálak összekuszálódnak és olyan hatalmas bombává duzzadnak, amik elsöpörhetnek mindent. Élet-halál harc alakul ki, miközben a gyilkos szabadlábon ólálkodik, s talán épp egy új emberi bántalmazáson ügyködik.

Ki lehet a gyilkos? Miért alkalmaz ilyen kegyetlen csonkításokat és mi a célja? Sikerül elkapni és választ kapni a kérdésekre?

Emelie Schepp tényleg fantörpikusan forgatja és csavarja a szálakat. Gyanússá tesz előttünk valakit, aztán amikor a valódi elkövető előkerül, akkor csak hitetlenkedve forgatjuk a fejünket.

A Post mortem maga alá temet, elrepít az oldalak közé, ahonnan csak a gyilkos elkapása után kerülhetünk ki. Izgalmas, akciódús, élvezetes és egyben ijesztő regény!

Ajánlom a krimi kedvelőinek, mert számukra eget rengető olvasmány lesz! Emelie Schepp tényleg egy olyan írónő, akinek a műveit nyugodt szívvel merem ajánlani mindenkinek -, s egyben bárkinek is!

Az ember nem lehet benne biztos. Az ember semmiben sem lehet biztos ebben a szar világban. Csak abban, hogy fájdalmas. Hogy nem tartogat mást, mint tolószéket, horzsolásokat az arcon, segélykiáltásokat és egy rakat tablettát. És a legszívesebben csak lehunynám a szememet, betapasztanám a fülemet, hogy ne kelljen hallanom a sok üvöltést, a sok kiáltozást, a sok ostobaságot.

Fülszöveg:

Egy márciusi kora reggelen egy csúnyán összeszabdalt nőt találnak annak norrköpingi lakásán. Philip Engström mentős ápoló ér elsőként a helyszínre, hogy életet mentsen. Amikor újabb áldozat kerül elő, Engström számára világossá válik a rút igazság, és visszatér oda, ahol egykor minden elkezdődött.

Amikor Jana Berzelius ügyész kerül a nyomozás élére, ő is kezdi felismerni a visszás szabályszerűséget. És ami elsőre egyszeri tébolyult tettnek tűnt, hirtelen valami sokkal borzalmasabbá növi ki magát.
Ki állhat a rettenetes gyilkosságok mögött?

Csapatával, Henrik Levin bűnügyi főfelügyelővel és Mia Bolander nyomozóval Jana eltökélte, hogy fényt derít az elkövető személyére. Közben felkeresi őt valaki a múltjából, valaki, aki arra kényszeríti, hogy szegje meg a törvény szabta határokat.

(Libri, 2019)