Emelie Schepp: Narcotica

A Jana Berzelius-sorozat első részét is volt szerencsém olvasni. Ahhoz a kötethez merő izgalommal fogtam hozzá és alig vártam, hogy a könyv rabja lehessek, ahogy ebben az esetben is. A Mementó egy igazi skandináv krimi volt, számomra ez volt az első könyv ebben a műfajban. Pár nap alatt teljesen felrázott, ennek ellenére az csak az előfutárra volt a második résznek, ami eme alkotás elolvasása után érezhetőbbé vált. Hogy miért?
Mert a Narcotica számos fordulatból állt és csak kapkodtam a fejem az oldalak között. Emelie Schepp olyan csavarokkal fűszerezte meg az egész regényt, amilyet talán még egyszer sem tapasztaltam eddig.
Kíváncsian várom a harmadik kötetet, ami még rengeteg kalandot tartogathat számunkra. Szinte eufórikus állapotba kerültem, mikor a lapok közé mélyedtem és magamon éreztem a főszereplő minden lélegzetvételét, döntését.
Ez az a könyv, amit csak ajánlani tudok mindenkinek és sarkallni arra, hogy megismerje Jana történetét.

,, A keze ökölbe szorult. Akkor, ott a kocsiban, hazafelé a nyaralóból, kilencévesen megtanulta, hogy nem lehet senkiben megbízni. Ha akar valamit, magának kell tennie róla. Senki nem intézi el helyette. Nem lehet semmit a véletlenre bízni.”

➡A könyvet megvásárolhatod a Bookline webshopjában ➡➡➡➡ Narcotica

Ebben a regényben ismét Jana múltjába pillanthatunk bele és olyan momentumokat ismerhetünk meg, ami az egész jelenjét végig kíséri és talán a jövőjére is hatással lehet.
A norrköpingi pályaudvarra beérkező vonaton egy fiatal lány holttestét találják, kinek gyomra kábítószerrel volt tele. Arra használták, hogy valahonnan valahová pénzért drogot szállítson. Tablettákat, amik valakiknek fontosak lehetnek. A város droghálózata egyre jobban kiterjed és már a hatóságok sem tudják követni, hogy ki lehet a kartell feje. Ki az utód, aki kezébe összefutnak a szálak? Hányan érkeznek ilyen szándékkal a kisvárosba?

A férfi, aki egyik szereplője volt Jana gyerekkorának újra felbukkan. Reménykedett abban, hogy az útjaik teljesen kettéváltak. Legalábbis a regény első része ezt a jövőt tartotta fenn kettejük számára, ám  ez megváltozik. A férfi ismét valami rossz dologba keveredett, de nem akarja, hogy a nő kövesse őt és beleszóljon a dolgaiba. Már így is elég kárt okozott neki.. Megfenyegeti, verekedésbe keverednek az utcán. De azzal egyikőjük sem számol, hogy egy férfi látni fogja mindezt. Azt pedig végképp nem, hogy ezt a férfit valaki meg fogja ölni és csak még bonyolultabbá válik az eset.

,, Az óra 22:22-t mutatott, amikor kinyitotta az ajtót.
Látta a vécécsészét. A bal oldali falra pelenkázó volt szerelve. Óvatosan tett egy lépést, és egy fiatal nőt pillantott meg a földön. Az ujjai véresek voltak. Az arca fehér, az ajka kék. Fehér hab csöpögött az alsó ajkáról a mellkasára.”

Jana szereti a szüleit, de fogalma nincs arról, hogy az apja miért mindig tartózkodó vele szemben. Örökbe fogadták, ő is egy volt a sok konténerben szállított gyerek közül. Az ő nyakán is található egy karcolás. Kér. Így hívták akkor. Ez a titok azonban mások előtt még nem libbentette fel a fátylát. Nem is szabad, hiszen így mi lenne az ügyészi karrierjével? Milyen jövő várna rá?
Ámbár most beletenyerelt valamibe. Karl Berzelius titkolózik, rejteget valamit. Janának meg kell tudnia mi az. Miért volt szükség titkos örökbefogadásra? Daniló milyen céllal van jelen a nő életében? Bántani akarja vagy megvédeni, lehet hinni egyáltalán neki?

A Narcoticában minden szál előbb utóbb összeér. Karl, a férfi a múltból, a férfi aki tanú volt a verekedéskor, a drogok.. Amire talán nem számítunk, hogy a regény során kiderül még valami. Valaki a rendőrségtől tégla. Valaki beszámol, valaki segít és ezzel csak még zavarosabbá válik minden. Fordulat fordulat hátán, sosem lehetünk biztosak semmiben.
Ezek mellett pedig a szokásos szereplőink életében is változások következnek be. Mia, Henrik, Per, Gunnar, Ola és mindenki más. Az ő életük sem áll meg, saját problémáik lesznek és közben ezeket is meg kell oldani. Viszont a krimi szépsége, hogy eljön az a pont, amikor maga Jana is gyanúsítottá válik. Nem lesz elég óvatos, megkerüli a törvényt és saját magát kell védenie.

,, - Levetted a ragtapaszt? Nem megmondtam, hogy ott mindig takard el? Hogy mindig legyen rajtad ragtapasz?
Jana nem felelt, csak egyenesen az apja szemébe nézett.
- Megőrülök. Mit nem értesz ezen? Mindig el kell rejtened ezt a heget. Mindig! Ronda, ami a nyakadon van. Undorító!”

Fülszöveg:

Egy hideg téli estén a norrköpingi pályaudvar egyik vonatfülkéjében holtan találnak egy fiatal nőt. Az ujjai véresek, a szájából fehér tajték csepeg. Nem egyedül utazott: vele volt egy barátnője is, aki viszont nyomtalanul eltűnt. Kik ezek a nők? És mi történt velük?

Jana Berzelius ügyész segítségét kérik a szokatlan ügyben. A rejtély azonban hamar személyessé válik: Janának ismét szembe kell néznie sötét múltjával. Amikor Henrik Levin bűnügyi főfelügyelő és kollégája, Mia Bolander nyomra bukkannak, Jana ráébred, hogy a gyanú egy, az ő közvetlen környezetében lévő személyre terelődik. 
Egy férfira, akit legszívesebben elfelejtene. Egy férfira, aki túl sokat tud róla.

Ha tovább akarja leplezni a múltját, meg kell előznie a rendőrséget, és előbb kell megtalálnia a gyanúsítottat.

(Libri, 398 oldal, 2018)