Az Imádom a könyveket csapata által volt szerencsém az írónő történeteinek élményével gazdagodni. Melyekkel kapcsolatban csupa-csupa pozitív érzéseim és gondolataim vannak. Úgy gondolom, hogy aki még nem olvasott egy művet sem tőle, annak mihamarabb pótolnia kell ezt az érzést.

Mimi Taylor könyveit meg kell ismerni. Remekül megfogalmazott, érzelmekkel teli alkotásokat írt az olvasói számára. Az ő könyveiben megvan az a plusz, amitől a történetek nem válnak megszokottá, üressé vagy akár közhellyé. 

Szeretném nektek bemutatni azt a művét, mellyel tényleg teljesen megvett az írónő és szinte csodálatot éreztem a könyv végeztével. Egy olyan történetet hozott össze, mely nemcsak magával ragadja az olvasót, de teljesen a megszállottjává teszi, ez pedig A bosszú ára. 
Ahogy az ajánlómban is fogalmaztam a művel kapcsolatosan:

,, Aki ismer tudja, hogy szinte a legnagyobb zsánereim a romantikus művek. Rengeteg szerelmi, érzelmi történetet olvastam, de úgy gondolom ez is egy olyan lesz, amit nem fogok tudni csak úgy elfelejteni. Magába szippantott és nem eresztett addig, amíg nem jutottam el a történet befejezéséig. Sőt még utána is lefoglalta a gondolataimat és nem tudtam csak úgy elszabadulni tőle! Ezt a könyvet el kell olvasni, át kell élni és nem utolsó sorban szeretni kell!"

Ha ezzel nem váltam eléggé meggyőzővé, akkor hátha ez a kis részlet segítségemre lesz!

,,- Szereted – jelentette ki. – De hát nem is ismerem! – kiáltottam újra. – Az nem számít! A szíved már tudja, amit az eszed még nem!” 

Az írónő másik könyve a Fekete bárány. Ezt a művet kétszer is olvastam, ugyanis egy fatális hiba miatt teljesen elfelejtettem ajánlót írni a műről, így az újraolvasás volt az egyetlen megoldás. Ám pont ezért állíthatom, hogy a történet másodszorra is annyira élvezetes, szórakoztató mint első alkalommal. Talán ez annyira nem fogott meg, mint a fentebb említett regénye, de ettől függetlenül teljes mértékben megvoltam elégedve vele!

,, A Fekete bárány mosolyra késztet, könnyeket csal elő, érzelmeket vált ki az olvasóból. Egy szerelmet ismerhetünk meg, melyhez hasonlót az ember talán sosem élhet át. Csodálatos, rendhagyó érzéseket ismertet meg velünk, ám néhol izgalomba hajszol. 
A történetet, a szereplőket mind szerettem. Fenntartotta az írónő a figyelmem az egész mű alatt! Egy olyan élményt szereztem, amit egyhamar biztosan nem fogok elfelejteni!"

Újabb kis darab az írónő alkotásából:

,, – Te a fönőköm vagy, ez nem túl jó ötlet és én nem akarok egy újabb strigula lenni, vagy egy újabb név a naptáradban. Te és én – mutatott először rám, aztán magára – mások vagyunk! Én egy életre szóló társat keresek, olyat akiben megbízhatom, olyat, aki képes elköteleződni mellettem (..) 
– Én már más ember vagyok Amy, megváltoztam!
– Mégis mikor? Az elmúlt két napban? Tony, ez nem megy egyik napról a másikra, a változáshoz idő kell és akarat, senki sem tud csak úgy megváltozni!
– De igen, ha van miért! Én képes vagyok rá! Érted képes vagyok rá!”

Úgy éreztem megragadom a lehetőséget és megosztom az írónővel az esetleges kérdéseimet. Így egy picit mindannyian, mint olvasók megismerhetjük Mimi Taylort. Igyekeztem olyan kérdéseket feltenni, melyeknek válaszával nem találkozhatunk minden utcasarkon.. Nézzük meg, ez mennyire jött össze!

Mit lehet rólad, mint Mimi Taylorról, az íróról tudni? Hol élsz, mivel foglalkozol a mindennapjaidban és a szabadidődben?

Mimi Taylor csak néhány éve létezik, de az ő születésével valóra vált életem legnagyobb álma. Most már tudom, hogy a családom mellett mi az, amire hivatottam. Hosszú éveken keresztül reménykedtem abban, hogy egyszer talán rájövök én is, hogy mire vagyok jó, mit kell tennem, miért vagyok itt. Mondjuk úgy, hogy Mimi Taylor az én másik felem, ketten alkotunk egy egészet.

Ha a magánéletemet nézzük, egy aprócska Somogy Megyei településen élek, feleség-, és háromgyermekes anyukaként. A közeli gimnázium-, és kollégiumban dolgozom műszaki ügyintéző munkakörben, és élem a mindenki által ismert hétköznapi életet. Munka, bevásárlás, főzés, gyereknevelés � Ha jut rá időm, akkor olvasok és többnyire éjszaka, vagy hétvégén átvedlek Mimi Taylorrá.

Miért választottál álnevet magadnak? Ha most kerülne sor erre a döntésre, akkor máshogy döntenél?

Ma sem döntenék másképpen. Hogy miért? Mert rettentően féltem a könyvem fogadtatásától, különösen a közvetlen környezetem hozzáállásától és reakciójától. Féltettem a gyerekeimet. Nem szerettem volna, ha bármiféle negatívum éri őket amiatt, hogy az anyjuk erotikus regényt írt. Úgy gondoltam, adott esetben így könnyebb lesz „kiszállni”. Éppen ezért, sokáig nem vállaltam fel a valódi kilétem.

Mikor kezdtél el romantikus-erotikus regényeket írni? Egyáltalán hogyan kezdesz neki az írásnak?

Nem emlékszem pontosan, de nálam ez nem nyúlik vissza hosszú időre. Az a bizonyos „szürke mánia” indította el esetemben a lavinát.

Bevallom, nem igazán szerettem olvasni, sem gyerekkoromban, sem később. De ezt a bizonyos könyvet annyira szerették és ajánlgatták az ismerőseim, hogy elolvastam, aztán, hogy úgy mondjam, rákaptam az olvasás ízére, falni kezdtem a könyveket, és többnyire ebből a zsánerből válogattam az olvasmányaimat. Egyszer azon kaptam magam, hogy olvasás közben, gondolatban javítgatom, vagy épp átírom a történeteket úgy, ahogy én csináltam volna… így kezdődött.

Van, amikor egyáltalán semmi ötletem nincs, ilyenkor nem foglalkozom vele, mert ha elkap az ihlet és leülök a gép elé, legtöbbször nem bírom abbahagyni és akár órákon át étlen szomjan nyomom a billentyűket �

A történeteidben megjelennek a saját élményeid, gondolataid is? Vagy pedig mind a képzeleted, a fantáziád szüleményei?

Többnyire fantázia, amit megelevenítek a lapokon, de persze akad köztük saját élmény is, de hogy mi valóság, és mi nem, az az én titkom marad! �

Miért ez a műfaj az, ahol szívesen mozogsz? Megpróbálkoznál valami mással, esetleg tervezed is?

Talán azért ezt a zsánert kedvelem a legjobban, mert ilyen könyvet olvastam életemben először úgy, hogy élveztem az olvasást. Egyelőre még biztosan maradok ennél, de volt már elgondolkodtam a váltáson. Vagy legalábbis egy kis látogatáson a fantasy, és/vagy a thriller világába. Ez az a két zsáner, amit még el tudnék képzelni magaménak.

Szerinted, hogyha egy történet könyvként és filmként is elérhető melyiket célszerűbb előrébb venni? Neked milyen tapasztalataid vannak a filmadaptációk terén?

Szerintem a könyvet. Most már van tapasztalatom mindkét esetre. Amikor a könyvet olvasom előbb, többnyire nem tetszik a film, mert nem úgy adják vissza, ahogy én azt elképzeltem. Vagy kihagynak belőle, számomra fontos mozzanatokat.

Mennyire szokott megváltozni a kiadandó történeted az első kézirattól számítva?

Ez változó. Fekete Bárányom a második megkezdett regényem és az első, ami kiadásra került. Az egész sztorit a történet első két mondata ihlette. A történetet folyamatosan írtam, és lényegében nem változott semmit az első ötlethez képest.

A bosszú ára az első megkezdett történetem átírásából született, ami viszont teljesen más lett, mint azt legelőször megálmodtam. Ennek a sztorinak úgy érzem, meg kellett bennem érnie.

Melyik szereplődre vagy a legbüszkébb a könyveidben? Ki az, akit a kedvencednek mondanál és miért?

A Fekete Bárány című regényem egyik gyermekszereplője, a négy éves Madison Clark a legnagyobb kedvenc, mert ő olyan, mint az én lányom. Kis kíváncsi, odamondogató, imádnivaló csajszi �

Mennyire szánod a szabadidődet olvasásra? Esetleg van ezen a téren példaképed, vagy valaki(k) aki(k)re jobban felnézel?

Ha a kedvenc írómat kérdezed, azt kell, mondjam, nincs. Vagyis van, csak túl sokáig tartana felsorolni, akik a kedvenceim. � (nézzétek meg kiket jelöltem kedvencnek egy bizonyos oldalon � )

Mostanában kevés időm jut az olvasásra, amit nagyon sajnálok, mert rengeteg fantasztikus könyv várakozik a polcomon. Többnyire magyar szerzőtársaktól.

Mi a nagy álmod most, amit kitűztél célul magad elé?

A legnagyobb álmom, hogy minél többen ismerjék meg a történeteimet és örülnék annak, ha a könyveimben elrejtett üzenetek eljutnának az olvasókhoz.

Melyik könyvet tudnád ajánlani az olvasóid számára? Melyik az, amire azt tudnád mondani, hogy nem szabad kihagyni? Persze most nem a saját könyvedre gondolok J

A legutolsó általam olvasott könyv, ami nagyon magával ragadott (és nem éppen a romantika-erotika zsáneréből való), Sienna Cole Lefelé a folyón című regénye, ezt semmiképp ne hagyjátok ki. De igazából még nagyon sokat fel tudnék sorolni és mindig vannak újabb kedvencek is…

Mit lehet tudni a jövőben megjelenő alkotásodról?

Ebben a történetemben is igyekszem az érzelmekre nagy hangsúlyt fektetni. A szex és a humor mellett elővettem egy komoly témát, ami anyaként nagyon megvisel, viszont sajnos a valóságban egyre többször hallani ilyen borzalmas esetekről.

Milyen érzés számodra, hogy már a harmadik regényed fog megjelenni?

Csodálatos! Nem tudom szavakkal kifejezni, mennyire élvezem, amikor azt írják az olvasóim, hogy már nagyon várják a következő könyvem. Még ma is gyakran csalnak örömkönnyeket a szemembe egy-egy kedves, biztató mondatukkal, amiért nagyon hálás vagyok nekik!

Üzennél valamit az olvasóidnak? (Bármilyen idézetet, gondolatot saját magadtól)

Talán azt, amit magamnak is szoktam mondogatni, mert többféleképpen értelmezhető, és az élet minden területén alkalmazható: Bármit hoz az élet, soha ne add fel, mert egyszer minden elmúlik.

Köszönöm az írónőnek, hogy válaszolt a kérdéseimre!