Ajánló:

Egy olyan írónak a könyvét tarthatom a kezemben, akinek az első általam elolvasott könyve is, Az oktalan filozófus  tanulságot hordoz magában. Nemcsak, hogy tanulságot mutat nekem olvasónak, miközben a történet bugyraiba mélyedek, de olyan belső erőket és érzelmeket szabadít fel bennem, melynek létéről előtte fogalmam sem volt.

,, Szégyelljük azt, amilyenek magunkban vagyunk, függetlenül mindattól, amit csinálunk vagy mutatunk. Félünk, hogy nem vagyunk elegek, s ezért öltünk fel szerepeket, álarcokat, és foggal-körömmel védelmezzük őket, hisz megvédenek a lényünk meztelenségétől, melyről tévesen azt gondoljuk, hogy nem elég.”

Nem egy hétköznapi történetet ismerhetünk meg, mégis az olvasó miközben az oldalak rengetegében süpped megtalálja a mi világunkat, a mi reális világunk képét. Olyan gondolatokat sugároz magából, melyek elgondolkodtatóak és közben igazak is. Ebben a műben a főszereplő Alice, marketing tanácsadással foglalkozik. Cluny.ben született és gyakran is jár haza édesapjához, hiszen édesanyja jó pár évvel ezelőtt meghalt. Meghallja édesapjától, hogy a srác, akivel gyerekkorát érte mennyire szomorú és reményvesztett. Fiatalkorukban sok őrültségben vettek részt ketten, mindig az újévi csók volt közös fogadásaik tétje. Alice a közös múltjuk hatására úgy dönt, hogy megkeresi a férfit és segítőkezet nyújt neki.

,, Jérémie végigfuttatta a pillantását a híveken. Tizenkettő. Tizenketten ültek a padokban. Szétszóródva az első sorokban. Nekikezdett a misének.”

Jérémie papként tevénykedik, szomorúságának oka a hívők alacsony létszáma. Bizonytalanságot érez azzal kapcsolatban, hogy tényleg ez az ő elhivatottsága vagy pedig más útra kellene-e térnie. Alice segítségét kedvességnek tekinti, de úgy érzi a helyzeten ő sem segíthet. Alice ateista, rosszul van a templomoktól és minden Istennel kapcsolatos dologtól. Mégis úgy dönt egy óriási kihívást vállal ezzel, de valamiképpen növekedésre ösztönzi a hívők számát.

,,Milyen kár, hogy egy ilyen csodálatos ember ennyire szomorú, holott egyértelmű, hogy hihetetlen ereje lenne, ha boldogság áradna belőle.”

Alice terve szép és jó, ám fogalma sincs kezdetben arról, hogy mibe is ásta magát valójában. Illetve nem lenne szabad elfeledkezni a püspökségről és a Jérémie felett állók hatalmáról, véleményéről sem. Alice belemélyed a Bibliába, megismeri és megért mindent, amit Jézussal kapcsolatban tudni lehet. Utána jár a dolgoknak, tettekkel próbálja elérni azokat az érzéseket, melyeket a Szentírásban megtalált. Rengeteg újítást, modernizálást hajtanak végre a templom zenéjétől kezdve a gyóntatószékig. Sokan negatívan értékelik ezt a változást, jobban szeretik a hagyományos, megszokott dolgokat. Vajon Alice-nak sikerül több embert a templomba csalogatni? Mi ennek a valódi ára? Vajon a püspökség mennyire nézi rossz szemmel, ami Cluny egyik templomában folyik? Mit tesznek az ellen, hogy az egyház és a kereszténység múltbéli hagyományai megmaradjanak? Az egyház mennyi újítást hajlandó elfogadni egy paptól?

,, Bach még a legmaterialistább ateistát, a legmarxistább kommunistát is hívővé tudja változtatni!”

Úgy vélem ez a mű a mi világunkra is érthető. Hiszen mennyivel kevesebb keresztény van, mint évekkel ezelőtt, vagy legalábbis mennyivel kevesebben járnak templomba. Nekem nagyon tetszett az egész történet úgy teljességében, mit sem mutatja jobban az mint hogy lazán kevesebb mint egy nap alatt a végére értem, mert egyszerűen elszakadni se tudtam tőle.

,, A szeretet önmagunk szeretésével kezdődik. Ha szeretjük önmagunkat, az erőt ad, hogy ne sérthessenek meg mások egójának szurkálásai, és válaszul ne lépjen működésbe a mi egónk. Szeretni azt jelenti, hogy szeretjük a másik embert, a néha kellemetlen egója mögött is, és látjuk, ahogy az az ego szertefoszlik. Ha szeretünk, megtaláljuk az erőt, hogy szeressük az ellenségeinket is, és szövetségeseinkké tegyük őket. Ha szeretünk, szeretjük az életet a csapások, a gondok ellenére is, és rájövünk, hogy azok csak a fejlődésünk, az ébredésünk eszközei. A szeretet mindennek a kulcsa. A világnak a titka.”

Rengeteg vallással kapcsolatos dolgot megismerhetünk belőle. Főként a kereszténységről és a taoizmusról is. Emellett betekintést kaphatunk más keleti vallásokba is, illetve a világmindenség keletkezéséről. Sok új információt, tényt olvastam, de mégsem vitte túlzásba a dolgot az író. Talán a műnek a lényege nagyrészt inkább az emberi belső megismerése, a belső tulajdonságaink és a lelkünk legmélyebb bugyraiban zajló események megismerése. Ajánlom mindenkinek, akit egy kicsit is érdekelnek a hasonló témájú könyvek, vagy akik már olvastak az írótól, vagy esetleg akinek elnyerte a tetszését a könyvről írt ajánlóm.

Ajánló:

Alice, ​a sikeres párizsi kommunikációs tanácsadó hazamegy Clunybe, ahol találkozik gyerekkori barátjával Jérémie-vel, aki katolikus pap lett. Jérémie lelki válságba kerül, mert napról napra szembesülnie kell azzal, hogy alig járnak templomba az emberek; alig egy tucat hívőnek prédikál. A meggyőződéses ateista Alice elhatározza, hogy segít neki, és saját módszereivel megvizsgálja a szentmise „marketingjét”. Az ötlet azért vicces, mert ugyanazokat a kérdéseket teszi fel a papnak, mint amiket pl. egy mosogatógép-gyárosnak, de mintha rátapintana, mitől nem sikeres az ügy, és arra jut, hogy változtatni kell a „branden”. Elkezdi olvasni a Bibliát és kutatásba kezd, egyházi személyiségeket éppúgy felkeres, mint például egy asztrofizikust, hogy kérdéseire választ kapjon, illetve más – keleti – filozófiákkal is megismerkedik A vállalkozást siker koronázza, a hívek özönleni kezdenek a templomba, ám Jeremie szembekerül egyházi feletteseivel. Gounelle egy interjúban azt mondja, hogy Franciaország 200 éve szembefordult az egyházzal, s azóta teljesen elanyagiasodott, csak a siker hajhászása, a fogyasztás érdekli az embereket, s szükség lenne a megújulásra.  Bár a szerző megközelítési módja néhol bizarrnak tűnik, de célja, hogy a lelki és szellemi értékek ismét a maguk helyére kerüljenek. Ezzel a megközelítési móddal lehet egyet érteni, vagy ezen gondolatok hatására a számunkra üdvözítő más utat járni. ( Trivium Kiadó, 256 oldal, 2017)