Szöges Emese: Lókötők és hazugok
Köszönöm az írónőnek a lehetőséget, hogy elolvashattam az általa írt könyvet!
Úgy gondolom, hogy ezzel a történettel csak gyarapodtam pozitív élményekben, ugyanis bevallom nem olyan volt a mű, amilyenre számítottam.. De ennek ellenére élveztem minden egyes oldalt és örülök annak, hogy belemélyedtem az oldalakba.
Sokkal több van a szavak mögött, mint amire gondolunk. Vagy legalábbis engem rengeteg dolog elgondolkodtatott, amit akár a mai világra is ki lehetne vetíteni.
,, Olyanok voltak, akár a viharban kettétört fák, amik lassan új ágat hajtottak, és egymásba kapaszkodva-fonódva növekedtek tovább.
Néha azonban, az igazán nagy viharokban az ember is egészen ketté tud törni. Ha pedig olyankor nincs ott mellette senki, nem fog tudni kibe kapaszkodva újra kisarjadni.”