Az írónő a romantika-erotika zsánerén belül már sokrétűen megmutatta önmagát. Olyan történetekkel állt az olvasói elé, amelyekben mindig egy kis darabot kaptunk belőle. Marilyn Miller maradandót alkotott, sőt, valójában emlékezetes és letehetetlen olvasmányokat kaptunk tőle, amik csupa pozitív benyomást és érzelmet váltottak ki belőlünk.

Nyilvánvaló tény velem kapcsolatban, hogy főként ezek a stílusok állnak közel hozzám – imádom a romantikus történeteket, amik nem a nyáladzásukról híresek, ugyanakkor nem is unalmas lefolyású sztorik. A vezér számomra egy olyan műnek bizonyult, ami minden érzékemet megragadta és a könyvhöz tapasztott, szinte megszűnt a külvilág körülöttem, amíg az oldalakat bújtam.

Ha szeretünk valamit, és igazán akarjuk, arról nem szabad lemondanunk semmi szín alatt. Küzdünk érte és azon dolgozunk, hogy elérjük, hogy megkapjuk, hogy megtartsuk.

Megesett, hogy megkérdezték tőlem: nem unom még ezeket a rongyosra formált történeteket? Nehezen hitték el a válaszom: nem unom őket. Mert a jól megírt könyvek mindegyike más utazásra repít el, különböző világot mutat be nekem. S én személy szerint imádom, ha akár egyes kérdéseket több nézetből, több alkotó szemén keresztül járhatom körbe.

Talán hiba megemlítenem, de a fülszöveg elolvasása után rögtön Borsa Brown-nak A maffia sorozata jutott eszembe. Ott is hasonló körülmények uralkodnak a főszereplők között. Borsának az a trilógiája magas helyet foglal el a szívembe, ennek ellenére nem féltem Marilyn Miller művébe belekezdeni.
Alapjaiba véve azt gondoltam, hogy a két írónő alkotása mennyire azonos és mennyire egy hullámhosszon van. Valójában pedig mindkettő annyira más és ez volt a bámulatos benne.

Egyáltalán nem éreztem csalódásnak a regényt, sőt. Úgy érzem, hogy tett valamit hozzám. Többet kaptam tőle, mint egy frenetikus olvasási élmény. Lebilincselt, megigézett, rabjává tett!

A történetnek két főszereplője van, Alexander és Serena. Két különböző nemű ember, két különböző lélekkel és két különböző démoni múlttal, jelennel.

A kötet első pár oldalán betekintést kapunk a férfi sötét gyermekkorába, jelenlegi személyiségének kialakulásába. Majd később az éppen aktuális cselekményszálak bontakoznak ki előttünk, amik időnként a tehetetlenség és a vágy őrjítő egyvelegét sugallják számunkra.

(..) a világ tetején a legerősebbek és a legkegyetlenebbek vannak, olyanok, mint én. Olyanok, akik soha nem félnek, olyanok, akik képesek eltaposni másokat. Vezérnek nem csak születni kell, hanem ki kell érdemelni. Meg kell harcolni érte.

Alexander kegyetlen, brutális, de ugyanakkor igazságosztó is. Nem ad második esélyt senkinek. Úgy gondolja, hogy mindenki azt érdemli, amit kap és semmi sem a véletlen műve. Amíg szembe nem találkozik Serenával.

Serena személyisége nem válik nyilvánvalóvá előttünk. Láthatjuk az lapok között a határozott, erős nő jellemzőit, valamint a törékeny, gyenge női jegyeket is. Álarcot hord, de vajon melyik az igazi személyisége?

A találkozásuk mindkettejükben megdöbbenést, óriási nyomot hagyott. Pillanatok alatt akkora szexuális feszültség keletkezett kettejük között, ami olvasói szemmel nézve is megbabonázó. A külsőségeiket, a belső harcaikat és tulajdonságaikat tekintve is olyan vonzalom árad belőlük, amely mindkettejük páncélját megrepeszteni látszik.

Nem képesek kompromisszumot kötni egymással, mindketten dominánsként akarnak jelen lenni a kapcsolatukban.

Hazugságokkal és titkokkal átszőtt történet, amik apránként kerülnek felszínre. Az írónő végig csepegteti a szerelmes részeket, melyeket erotikával fűszerezve tár elénk.

Lassabb lefolyásban kiderül a nő kiléte, amik beláthatatlan következményekkel járhatnak. A vezér senkinek sem kegyelmez meg, vagy talán mégis? Serena milyen okból teszi meg mindazt, amit tesz? Van megoldás minderre, vagy el kell felejteniük mindazt, ami kettejük között kialakult és végleg elengedni egymást?

A boldogság törékeny és múlandó dolog. Az egyik percben még körbeölel, bevilágít mindent, a másik percben tovaszáll, sötétséget hagyva maga után.

Marilyn Miller egy kíméletlen, szimultán érzelmes kalandra hív meg minket. Többször éreztem dühöt, értetlenséget vagy keserűséget, ám mindazonáltal a mosoly, a szerelem is jelen volt. Egyszóval kontrasztos érzelmi bombaként jellemezném, mert néhol akkora robbanást okozott, ami sok mindent romba döntött.

Szerettem A vezért, s kíváncsian várom a történet folytatását!

Fülszöveg:

Alexander Salvatore maga a megtestesült romlás, akit hajt a bosszúvágy és a hatalom iránti éhség. Mindenek felett áll, dönt élet és halál között, ő irányítja a félteke legnagyobb maffiahálózatát. Sötét és kegyetlen világba született, ahol nem engedheti meg magának a gyengeséget. Mert Ő nem más, mint a VEZÉR. Megismerkedik egy titokzatos vörös hajú nővel, és minden megváltozik…
A találkozás vajon véletlenszerű?
Serena Wayans súlyos terhet cipel és csak egy célja van. A VEZÉR bizalmába férkőzni. Elcsábítani. Serena vajon tényleg az, akinek mondja magát? Mi történik, ha a feléled a vágy, és a titkokra fény derül? Létezhet-e szerelem abban a világban, ahol brutalitás és hazugság uralkodik?

„A részemmé vált. Pontosan úgy, ahogy a sötétség a világosság része. A kettő együtt nem létezik, ahogy én sem létezem nélküle."

(Gyémántfelhő kiadó, 2019)