Az Angyalok Pokla inkább disztópikus, mint sci-fi. Pontosabban úgy fogalmaznám, hogy egy sci-fi keretbe öltöztetett disztópia világ. Tom Sweterlitsch erősen megformálta azt a jövőképet, amely már a mi kis 21. századunkban is jelen van, de még nem ennyire ijesztő formában. A könyvben, az emberek agyában elhelyezett kis szerkentyűk által szinte állandó az agymosás, a túltolt reklámok, a folyton megjelenő pornógráfia és a politikai botrányok. Ismerős? Mint ahogy 2019-ben is, ha bekapcsoljuk a telefont, vagy a számítógépet, szinte mindenhol ilyen reklámokba botlunk, mindenhol meg akarnak győzni bennünket arról, hogy miért az ő terméküket válasszuk, miért azt vegyük meg. Sweterlitsch erre elég nagy hangsúlyt fektetett és szemléletesen bemutatta, hogy mi is várhat ránk, vagy a következő generációra.

Őszintén mondom, hogy én már attól feszült és ideges lettem, ahogy elképzeltem: az agyamba ültetnek egy kis gépet, kapok egy plusz retinát, és folyamatosan villognak a reklámok. Bárhova nézek, akarva-akaratlanul is, de felugrál mindenféle dolog, amitől már képtelenség megállapítani, hogy mi a valóság és mi nem.
Nem kevésbé tett paranoiássá az sem, hogy állandó megfigyelés alatt lehet tartani az embert, illetve bárki készíthet videókat bárkiről, amit aztán feltesznek a hálóba, hogy később kiéljék a saját mocskos fantáziájukat. Különböző kivégzéseket lehet élőben végignézni. Hátborzongató.
Maga a krimi szál érdekes és izgalmas volt. Mégis azt kell mondanom, hogy nekem a technológia bemutatása feküdte meg a gyomrom és rázott meg lelkileg. Nem szeretnék ilyen világban élni.

Dominic Blaxton a Pittsburgh-i katasztrófa egyik túlélője. Szerencséjére, vagy éppen szerencsétlenségére egy másik helyen tartózkodott, amikor egy atomrobbanás következtében egész Pittsburgh és annak minden lakója megszűnt létezni. Dominic felesége és a még megnem született gyermeke sajnos az áldozatok között volt. A férfi tíz év után sem volt képes feldolgozni a veszteséget és az Adware-én keresztül folyamatosan újra éli a régi szép emlékeket, amit az Archívumba tárol. Hogy az emlék még valóságosabb legyen, egy kis droggal még realisztikusabbá teszi mindezt, hogy örökre Theresa mellett maradhasson. Sajnos ez nem csak az életére, de a munkájára is hatással van. Biztosítási kárigényeket mér fel Kucenic vállalatánál. A város Archívumának köszönhetően újra és újra visszatud menni a „múltba”, hogy rekonstruálhassa az áldozatok életét. Egy olyan lánynak az ügyében nyomoz, akinek teljesen megváltoztatták a múltját, kitörölték őt az Archívumból. Bár Kucenic szeretné másnak adni a munkát, Dominic szeretne a végére járni.
Gavril-nél, az unokatesójánál tett látogatása azonban pontot tesz az ügy végére. Egy új drog miatt kirúgják a munkahelyéről, áthelyezik egy másik rehabilitációs központba, ezáltal még Dr. Simkát is elveszíti, akiben már megtudott bízni, akinek sikerült szinte teljesen megnyílnia.

Az új drog miatt Dominic kórházba kerül, ott teljesen átprogramozzák az agyát, hogy tisztán kerüljön ki onnan. Dr. Timothy Reynolds veszi át a kezelését. Hiába tiszta, a börtönt csak úgy úszhatja meg, ha legalább egy évig részt vesz a csoportterápián. Timothy azonban felajánl egy lehetőséget számára. Munkát ajánl neki.

Waverly befolyásos ember, az Adwareben különböző programot hozott létre, amit folyamatosan fejleszt. Viszont tíz éve ő is elveszített valakit. A lányát, Albiont. És valaki egy vírus segítségével folyamatosan szünteti meg az Archívumból Albion emlékét. Dominicnek az a feladata, hogy megtalálja az illetőt és segítsen Albion emlékét visszaállítani.
Az ügy haladtával azonban feltűnik valaki és olyan ígéretet tesz Dominicnek, ami miatt kénytelen átgondolni az eddigi kutatásait, munkáit. Egyre mélyebbre kerül, és úgy tűnik, hogy egy olyan kapcsolatba nyúlt bele, amit messziről el kellett volna kerülnie.

Dinamikusan felépített történet, ami megragadja az ember fantáziáját. A még nem ismert technológiának köszönhetően az olvasó egyre jobban szeretné megtudni, mit tartogat a jövő. A krimi és a thriller finoman lett elegyítve a regény során, bár vannak benne véresebb jelenetek, de alapvetően nem ez jellemvonása a könyvnek.
(Zsófi)

Fülszöveg: