Baráth Viktória: Az igazság nyomában - Előolvasás

Köszönöm az Álomgyár kiadónak a lehetőséget, hogy előolvasó lehettem az írónő legújabb regényének megjelenésénél. Úgy érzem, hogy Baráth Viktória egy olyan történetet alkotott, ami egyszerre a székhez szögezi az embert, de közben mozgásra is készteti. Lebilincsel, felpezsdíti a véred, ámulatba ejt. Mindezeket saját magamon tapasztaltam, mert lehetetlen volt az oldalak elől szabadulni.

,, A kezdeti nehézségek és az apró kétely mind elmúlt, csak a gyönyör maradt, ami mindkettőnket a mennyekbe repít.”

Történetünk főhőse Hannah, aki az ügyészségen tölti mindennapjait. Egy múltbeli hiba elkövetése miatt csupán monoton, adminisztrátori munkák végzésével van megbízva. Ez teljesen kiakasztó a nő számára, úgy érzi a tudását nem tudja ebben a formában megcsillogtatni, és nem is tud igazán kiteljesedni.
Egy véletlen folytán megkap egy hatalmas ügyet. A főnöke lányát megerőszakolják, az áldozat úgy érzi Hannah a tökéletes ügyvéd számára. Mert úgy érzi benne megbízhat és az utolsó pillanatig harcolni fog azért, hogy fény derüljön az igazságra.

Eme történések közben az ügyésznő szomszédságába egy jóképű idegen költözik, akivel már volt lehetősége találkozni. A férfi óriási hatással van a nőre, a gondolatai csak Max körül forognak. Ami az ügye miatt nem éppen szerencsés dolog, így nem tud csak a munkájára koncentrálni.
Ám a bíróság első napján valami olyan történik, ami a nő összes ítélőképességét a feje tetejére állítja. Nem akar majd hinni a szemének, a fülének. Pillanatok alatt úgy érzi, hogy összeomlik és a felfedezés darabokra szaggatja majd.

,, Mostantól nem hallgathatok senkire. Csak én leszek, egyedül, és senkinek sem hagyom, hogy az utamba álljon. Hatalmas hibát követtem el azzal, hogy bárkiben is megbíztam. Ilyenek az emberek. Mind csak a saját hasznát hatja, mit sem törődve mások érzéseivel és életével. Mától én is eszerint élek. Nem foglalkozok senkivel, csak a saját dolgommal.”

Vajon elég erős Hannah ahhoz, hogy túllépjen az első felismerésen és átlássa a helyzetet teljes valójában? Legyőzhetjük a saját érzelmeinket és félredobhatjuk, hogy racionális döntéseket tudjunk hozni? Mennyire tud a környezetünk szerepet játszani úgy, hogy észrevehessük az igazi arcokat, az igazi problémákat?

Ebben a műben semmi sem az aminek látszik. Ki az a jóképű férfi, aki akár az ördöggel is hajlandó szócsatát vívni? Felül kerekedhetünk a démonainkon, hogy aztán optimistán állhassunk az élethez, a szerelemhez és a kapcsolatokhoz? Mi mindenre képes az ember azért, hogy elérhesse a célját? Mennyi emberen képes átgázolni?

,, Úgy tűnik, hogy a múltam és a jelenem most újra összecsap, nekem pedig meg kell mindkettővel küzdenem.”

Rengeteg kérdés felvetődött bennem a mű olvasása közben, amikre választ is kaptam. Az írónő csűrte-csavarta a szálakat. Szinte biztos vagyok abban, hogy Az igazság nyomában című regényt minden olvasó szeretni fogja. Hogy miért? Mert makulátlan az egész történet, szinte tökéletesen lett megírva. Nincs tele közhelyekkel, nem egy megszokott cselekményeken alapuló művet ismerhetünk meg. Ez a történet teljesen más, de annyira elképesztően és leírhatatlanul, hogy azt megfogalmazni is nehéz lenne.

A szereplőket is szerettem. Egytől egyig, pedig voltak egyes karaktereknél hullámvölgyek a szememben. Hannah-val valamiért szinte teljesen azonosulni tudtam, annyira kitartó és erős nőnek ismertem meg, pedig kezdetben teljesen másnak tűnt. A gyengéd érzelmek, melyeket a férfi iránt táplált a saját falaihoz taszították őt, de mégis legyőzhetetlenül, tele energiával jött vissza onnan. Úgy akart harcolni az ügyfele igaza ellen, hogy teljesen odatette magát.

,, Átkarolja a derekamat és erélyesen húz magához. Nem szabadna ebbe belemennem, de jelenleg semmi másra nem vágyom jobban, mint hogy egész éjjel az ő csókjával törődhessek. Édes érzés, amiből többet és többet akarok. Egyre határozottabban csókol, szinte szó szerint ledönt a lábaimról.”

Összességében imádtam. Minden benne volt ebben az alkotásban, amire egy igazán jó történetnek szüksége van. Szerelem, vágy, szenvedély. Persze a rosszról se feledkezzünk meg, ugyanis rengetegszer történik meg az emberekkel az, hogy nem látják át igazán a másik ember céljait és utólag derül ki, hogy túlságosan alábecsülték őket.
Néhol megijesztett, máskor elszomorított, de az utolsó oldalig lekötötte a figyelmem és utána sem akart igazán elereszteni. Tele volt érzelmekkel, melyeket a saját bőrömön tapasztalhattam meg.
Viki egy igazi remekművet alkotott, melynek a folytatására is rettentően kíváncsi vagyok. Vajon Hannah hogyan fog dönteni talán élete legnagyobb kérdésében? A szerelmet vagy a karriert választja? Alig várom, hogy megtudhassam!

Fülszöveg:

Perzselő ​hangulat a tárgyalóteremben 

Hannah Jones, a harmincas évei közepén járó fiatal nő a miami ügyészségen dolgozik. Egy múltbéli botlása miatt a főnöke csak gyakornoki feladatokat bíz rá, ám amikor a férfi lányát megerőszakolják, Hannah kap egy lehetőséget, hogy ügyészként vehessen részt a vád képviseletében. Hajtja a bizonyítási vágy, és vissza akarja szerezni régi pozícióját, ezért vállalja a feladatot. Csak a karrierjével akar foglalkozni, mert tudja, ezúttal nem hibázhat.

Az elhatározásnak azonban keresztbe tesz Max, a jóképű szomszédfiú, aki randira hívja Hannah-t. Látszólag minden tökéletesen alakul, az ügy jól halad, a bizonyítékok egyértelműek, és Max-szel is egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Azonban a lány lassan rádöbben, hogy semmi és senki sem az, aminek látszik… 

Mennyire homályosítják el az ítélőképességünket a személyes érzelmeink? Elfeledtetheti a perzselő szenvedély a hazugságokat? Képesek vagyunk feladni saját elveinket egy magasabb cél érdekében? 

Baráth Viktória, a kétszeres Aranykönyv-díjra jelölt szerző regénysorozatának első része romantikában, szenvedélyben és izgalmas fordulatokban egyaránt bővelkedik. Betekintést nyerhetünk az igazságszolgáltatás lebilincselő világába, ahol az ellenségeink könnyen válnak barátokká, a barátaink pedig ellenségekké.

(Álomgyár kiadó, 416 oldal, 2018)