Ajánló:

Számomra az egyik legkiemelkedőbb mű Stephen King tollából. Egy igazi mestermunka, ami nagy valószínűség szerint többször is lekerül a polcról, hogy újra olvassam. Remekbe szabott történet, ahol szerepet kap a diktatúra, a legális gyilkosság, mindez egy disztópikus világban.

 Már a könyv elején megkapjuk az alaphangulatot, amikor megismerjük a tizenéves fiúkat, a habitusukat, illetve azt, ki hogyan áll a meneteléshez. Köréjük és a feladathoz épül az egész történet cselekménye és végkimenetele.  A hosszú menetelés egyik legfontosabb összetevője a nyomasztó helyzetek, a haláltól való félelem, a menekülés és annak következményei.

Az írónőtől ez a legelső mű, amit megismertem, de reményeim szerint nem az utolsó. Első regénye a Törékeny boldogság két évvel ezelőtt jelent meg, eme regénye pedig nemsokára elérhető lesz bárki számára.
Hatalmas megtiszteltetésként éltem át, hogy előolvasóként megismerhettem Holly és Kemal történetét. Köszönöm!

A mű fülszövege már első olvasásra felkeltette az érdeklődésem. Azt az érzést keltette bennem, hogy Veda Sylver regénye több, mint aminek látszik. S ez az előérzet az egész olvasási folyamatot végig kísérte, örömmel nyugtáztam magamban, hogy nem csaltak az érzékeim.
Mert a Titkok vihara a Boszporusznál nem egy mindennapi történet. Valóságos élethelyzeteken keresztül bontakozik ki, karnyújtásnyira tőlünk egy végeláthatatlan szerelem, ami rengeteg bölcselettel és szenvedéllyel lett megfűszerezve.

 Szűken és forrón ölelt körbe. Egyszerre taszított a pokolba, és emelt a mennybe.

Azt hiszem, hogy J.D. Barker-nek sikerült nagyon magasra tennie a lécet ezzel a regényével. Már a Negyedik majom is egy olyan könyv volt, amit képtelenség volt letenni, azonban az Ötödik áldozat minden várakozásomat felülmúlta. Vannak azok a történetek, amelyeknél alig várja az ember, hogy a végére érjen, hogy megtudjuk mi történt, milyen ok és okozati tényezők voltak jelen. Aztán itt van az Ötödik áldozat, aminél egyszerűen nem akartam, hogy vége legyen. Száz könyvből egynél érzem igazán ezt. Szerettem volna, ha még száz, vagy több oldal létezik belőle, mert egyszerűen képtelenség volt megállni. És mi adja meg ezt az érzést? Barker teljes természetességgel vezeti le a frappáns és leleményes csavarokat benne, mindezt az elejétől a végéig. Itt nem egy csattanó létezik, hanem szinte minden oldalon, minden fejezetben és minden karakternél. Képtelenség rájönni a miértekre, nem lehet tudni, hogy mi fog következni legközelebb, kivel történik, mikor és hol. És mindezt játszi könnyedséggel veti papírra- nem volt erőltetett, nincsenek benne mélyrepülések. Egyszerűen nem lehet unatkozni olvasás közben.

Idén 90. alkalommal rendezi meg az MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) Budapesten és több vidéki városban az Ünnepi könyvhetet. Eme több napos eseményen rengeteg olvasó vesz részt, akik örömmel barangolnak a felépített standok között újabb olvasnivaló után kutatva, akár kedvezményekkel megspékelve. Emellett számos lehetőség adódik az adott napok alatt, hogy találkozhassunk hazai íróinkkal egy dedikálás, egy beszélgetés vagy akár egy fotó erejéig.

Ebben az évben június 13.-a és  17.-e között kerül lebonyolításra ez a jelentős rendezvény.

Köszönöm a Kitablar bloggerinájának, Barbynak az ajánlást, mert neki köszönhetem, hogy gyarapodhattam egy nagyszerű olvasási élménnyel.
Az írónőnek az egyik művét, a Lefelé a folyón-t már volt szerencsém megismerni. Amit egy lehengerlő alkotásnak találtam és izgatottan vártam, hogy egy újabb történetet olvashassak tőle.