Ajánló:

Már megjelenés előtt felkeltette az érdeklődésem ez a könyv, mert egy olyan témát feszeget, amely a mai világban (sajnos) előfordul, és az emberek, írók egyáltalán nem törekednek arra, hogy nyilvánosságra hozzák. Pedig szerintem igenis olvasnunk, tudnunk, hallanunk kell róla ahhoz, hogy felismerhessük mi is a világban ezt a jelenséget, és merjünk megszólalni a nyilvánosság előtt.

,, Most megint elölről kezdődik az egész. Ő a könnyeit nyeli, én a biztos nyertesek unalmának ásításait. A mi kis titkunk. Az ő szava az enyém ellen. Én nem félek. Ő igen.”

⬇⬇ A könyv a Bookline oldalán elérhető, ide kattintva nézheted meg ⬇⬇

https://goo.gl/QnVpk6

Kovács Bálint az Index újságírója, aki szakemberek, érintettek segítségével létrehozta ezt a művet. A művet, mely végig vezet minket mindazon, amin egy szexuális zaklatásban érintett végig megy és mindazon, melyet a társadalom ebből lát és felfedez. Elsősorban a #metoo jelenségről is szó van benne, melyről több információt is megkaphatunk, mint előtte esetleg megtudhattunk. A könyv egyáltalán nem hosszú, mégis a társadalomban levő emberek számára rengeteg újdonságot hordoz, amit egy a témától messzebb álló ember nem is ismerhet. Első körben az író tisztába teszi előttünk a szexuális zaklatás-t, mint ember által használt, elgondolt tettet, cselekményt. A szexuális zaklatás hatalmi játékról szól, arról, hogy aki fentebb áll a társadalmi ranglétrán az befolyásoltságától, vagyis pontosabban hatalmától fogva szinte bármit megtehetne anélkül, hogy ez napvilágra kerülne. De nem! Itt leginkább a nemek harca, a feminizmus jelenik meg, hiszen többségében szexuális zaklatást a női nem szenved el, nem pedig az ’erősebb’.

,, Ha kellett, ha mások látóterébe került, el tudta hazudni a vért és a remegést, a másik vérét és a másik remegését, pedig nem igaz, hogy nem hallotta az ellenkezés hangjait, csak nem törődött velük. Vagyis persze hogy törődött: az volt a fűszer az egészhez. De ha rákérdeztek tudta, hogy sosem kell a teljes vadászatról beszélnie, elég csak azt mondania, a másik hazudik a sebekről. És ha a másik kérte számon, azt mondta épp ő tehet róla, ő vadította meg. (..) És amikor a ragadozó kiengedte az állkapcsai közül, akkor sem volt hová rohanni, mert akárhová fordult, sosem azt a választ kapta, amire várt. A legtöbben tovább erősítették a félelmét, hogy ő tehet az egészről, de aki nem, az sem tudott olyan gyógyírt adni, amitől beforrt volna a seb.”

Magyarországon a ’Puszild meg’ hangzatú mondattal kezdett el az a vihar kitörni, melynek hatására rengeteg elhallgatott szexuális erőszakot, esetleg zaklatást elviselt személyek nyilvánosságra hozták történetüket. Sok ember a #metoo bejegyzést egy megrögzött, tömeges jelentkezésnek tekinti, pedig az ember sosem lehet biztos abban, hogy épp a saját környezetében nem él-e valaki, aki hasonló élményen ment át. A #metoo jelenség nemcsak a konkrét szexuális zaklatásra, erőszakra terjed ki, hanem esetleges szexuális jellegű, inkább lélekre ható cselekedetekre is. Hiszen, ha valaki valamilyen számunkra sértő, szexuális tartalmú megjegyzést tesz a külsőnkre az is hatással lehet arra, ami bennünk emberekben lezajlik. Főként itt nem az egyszer-egyszer elhangzó, hanem folyamatosan elviselt megszólásokra gondolok.

,,Ott, amikor pont arra indultam el. Ott, amikor nem vettem észre. Ott, amikor nem kiabáltam. Ott, amikor utána nem tudtam mozdulni. Miért nem tudtam mozdulni? Ott, amikor nem ütöttem meg. Ott, amikor nem rúgkapáltam. Ott, amikor nem haraptam. Ott, amikor a testem hagyta neki. Ott, amikor utána nem szóltam rögtön valakinek. Ott még lehetett volna változtatni a dolgokon. Ott még alakulhatott volna másképp. Ott rontottam el.”

Nagyon sok esetben az áldozat azzal szembesül, hogy története, átélt szenvedése nem talál megértő fülekre, hiszen az emberek egyszerűen elmennek az ilyen történetek mellett. Bele sem gondolva arra, hogy egy érintett számára ez mekkora csalódás lehet, hiszen ezzel csak azt éreztetjük, hogy a társadalmat ez a bűn egyáltalán nem zavarja és nem is fog tenni semmit annak érdekében, hogy csökkentse a megtörtént esetek számát. A másik nagyon fontos momentum ezzel kapcsolatban, hogy a társadalom rögtön az áldozatot hibáztatja, hiszen azzal próbálnak érvelni, hogy az esetlegesen megvádolt személyre ez mennyire nem jellemző és biztos valamit félreértett, vagy valami olyat tett, melynek hatására hasonló tettet hajtott végre a vádlott. Az előbb említett hatalommal rendelkező személyek esetén ez egyre inkább valóságosabb. Az író arra is kitért, hogy egy esetleges bírósági tárgyaláson milyen esélyei lehetnek egy áldozatnak. Hiszen a bizonyítékok, a tanúk és minden ehhez kapcsolódó körülmény segít megállapítani a vádlott bűnösségét és az áldozat által valóban átélt szenvedések meglétét. Olyan tényeket ismerhetünk meg, melyek talán eszünkbe sem jutnának és bele sem gondolnánk a helyzetbe.

,, A hatályos büntető törvénykönyvben olyan nemi erkölcs vagy a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények tartoznak, mint a vérfertőzés, kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia, a szeméremsértés, a szexuális visszaélés. És ott van még a szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés is. A kép persze ezekben a kategóriákban sem fekete-fehér: mindig az adott eset dönti el, hogy melyikről van szó. A legfőbb különbség köztük a fenyegetés mértéke, amely rábírja az áldozatot, hogy bármiféle szexuális cselekményt végezzen. (..) Az áldozathibáztatók magyarázatai között előkelő helyen szerepel az érv, amely szerint, ha valaki nem védekezik gyakorlatilag az utolsó csepp véréig, az nem is számít erőszaknak – ezt a nézetet a bíróság egyáltalán nem osztja. Az persze megköveteli az áldozattól, hogy a lehetőségeihez mérten tanúsítson valamilyen ellenállást, de a hangsúly itt azon van, hogy a lehetőségeihez mérten.”

Összességében ez a könyv rengeteg mindent megfogalmaz, emellett meg is erősít bennünket azokban a dolgokban, melynek létezését és meglétét elhisszük. Egyedülálló mű, egy nehezen megemészthető, szinte borzalmas témáról. Betekintést nyerhetünk egy áldozat gondolataiba, egy vádlott indíttatásaiba. Miután a végére értem időt kellett hagynom magamnak ahhoz, hogy megemésszem mindazt, ami a tudomásomra jutott és mindazt, amit átéltem ebben a könyvben. Több nézőpontból közelíti meg Kovács Bálint a szexuális bűnöket és elgondolkodtat minket a valóságon. Vajon miért nem vesszük észre mi zajlik előttünk? Miért nem szólalnak meg az áldozatok? Minden kérdésünkre választ kaphatunk.

,, Egyszer csak minden lesütött szem ránézett, pont rá, és össze a többiekkel, mindegyikükkel. És pont ugyanazokat a szavakat mondták, amiket ő is keresett mindig, vagy ha nem ugyanazokat, akkor is ugyanazt jelentették.”

Mindenkinek ajánlom, mert ez egy olyan téma, ami mellett nem lehet a mai világban elmenni szó nélkül. Kell hogy felismerjük ezeket a jeleket, ahhoz, hogy segítséget adhassunk, vagy kapjunk. Azt a nézetet vallom, hogy igen is van megoldás, el kell mondani minél hamarabb másoknak mi történt, bármennyire fáj is átélni ismét. És erősnek kell lenni a harchoz, ami az áldozatra várni fog. Nem mondom, hogy minden olyan lesz számára, mint előtte, de igenis lélekben fog kapni egy kis nyugodtságot, egy kis elégtételt, hogyha a rács mögött látja majd azt a valakit, aki tönkretette őt és egy örök életre magán hordozó sebet okozott neki.

,, Ezt nem lehet kibírni. Csak kérjen bocsánatot, és kész. És ő elfogadja.”

Fülszöveg:

Kevés olyan téma volt 2017-ben, amely annyira foglalkoztatta és felkavarta volna a közvéleményt, mint az évtizedek óta eltitkolt zaklatási ügyek napfényre kerülése. Az eddig néma áldozatok szerte a világon, így Magyarországon is a nyilvánosság elé álltak személyes történetükkel, és megszólalásra kényszerítették az elkövetőket és a cinkosokat is. A szexuális abúzus mindennapos beszédtémává vált. Nehéz feldolgozni és megérteni a szexuális visszaélés és erőszak működésmódját. Mit jelent egyáltalán a szexuális zaklatás, miért robbant ki épp most ennyi botrány, és miért nem álltak elő eddig az áldozatok? Mi a különbség egy ízléstelen bók és a szexuális zaklatás között, és a történtek után ki lehet-e még egyáltalán fejezni, ha a másik tetszik nekünk? Kovács Bálint, az Index újságírója áldozattal, elkövetővel, terapeutával, bíróval és jogvédővel egyaránt beszélt, hogy megírhassa a zaklatás természetrajzát. Könyve számtalan szempontot megvilágít, provokatív és elgondolkodtató. Oldalak száma: 152 Kiadás éve: 2018