Riley Sager: Akarsz ​velem játszani?

Ajánló:

Riley Sager már megmutatta a Három lány című regényében, hogy tud jó pszichológiai thrillert írni. Azonban az Akarsz velem játszani? többszörösen felülmúlta a várakozásaimat.

Ez a könyv tényleg játszani hív bennünket. Az agyunkkal játszik, megzavarja azt, elhiteti, hogy minden úgy van, ahogy azt elképzeljük, majd megcsavarja egy újabb és újabb fejleménnyel. Soha nem tudhatjuk, hogy ki az, aki igazat mond, ki az, aki a jót játssza. Sikerül folyamatosan az orrunknál fogva vezetnie bennünket.

Kifejezetten élvezetes és izgalmas regény, amely gondolkodásra készteti az elménket. A 13 éves Emma és a 28 éves Emma története, amely a könyv végével összeér, így kapva választ a kérdéseinkre a gondolatainkra, és persze a titkokra.

Történet:

Két idősík, melynek főszereplője mindkét esetben Emma:

13 évesen, anyja elküldi őt a Fülemüle táborba, ahova már olyan régóta szeretett volna eljutni. A tábor, amely a kiváltságos gyerekek helye nyaranta. Mivel utolsónak érkezik a táborba, így három idősebb lánnyal kerül össze egy faházba. Vivien egyből a szárnyai alá veszi Emmát, aki teljes rajongással és odaadással követi az idősebb lányt mindenhova. Vivien titkokat oszt meg vele, segít Theoval, a fiúval, aki annyira tetszik Emmának.  Azonban egy éjjel történik valami, ami Emma egész életére kihat. A három lány eltűnik, és többet nem kerülnek elő.

„Ahogy úszás közben felnéztem, először Viviant pillantottam meg, aki még mindig csapkodott, aztán Natalie-t és Allisont láttam, akik a félelemtől megdermedve álltak sápadtan.”

Az immár felnőtt Emma festőként dolgozik. Kiállításain kedvelik a képeit, annak ellenére, hogy mindig ugyanazt festi. Amit viszont senki sem tud, hogy a képei mögött mindig az eltűnt három lány jelenik meg, majd ezeket teljesen elfedi.

Egy kiállításán megjelenik Franny, a Fülemüle tábor egykori tulajdonosa és felkéri, hogy jöjjön vissza az újonnan megnyitott táborba felügyelőnek. A lányt meglepi ez a kívánság, hisz 15 évvel ezelőtt miatta zárták be a tábort. Sőt, tett olyat, ami miatt Franny-nek minden joga meglenne hozzá, hogy szóba se álljon vele.

Emma nem sokat vacillál, úgy gondolja, ha visszamegy képes lesz véget vetni az őt kísérő múltnak, a démonoknak, amik 15 éve folyamatosan kísérik őt. Azonban a táborba érve már nem biztos a dolgában. Legszívesebben elmenekülne, de valami mégis visszatartja. Előkerülnek naplók, fényképek, amik által talán képes lesz kideríteni az igazságot. Ám, ahogy egyre közelebb kerül a megfejtéshez, rá kell döbbennie, hogy semmi sem az, aminek látszik. Már abban sem lehet biztos, hogy Ő maga valóban az, akinek gondolta magát.

„ És újabb emlékek bukkannak elő. Az első reggelem a táborban, ahogy térdelek a láda előtt egy életlen zsebkéssel a kezemben.”

Két hazugság, egy igazság.

1, A gyilkos még mindig a táborban van.

2,  Mindenki hazudik.

3, Titkok, melyek semmit se jelentenek.

Nos, kedves olvasó? Akarsz velem játszani?

 

Nehéz volt letennem a könyvet, hisz lendületessége és pörgése miatt megadta a kellő feszültséget. Riley Sager-re érdemes odafigyelni. Megtalálja azt a roppant törékeny egyensúlyt az igazság és a hazugság között, így tálalva elénk egy olyan történetet, amelyet előtte már sokan megírtak, mégsem adta meg azt az érzést, amit ettől a regénytől kaptam.

 

Fülszöveg:

A lány állítja, hogy ártatlan. Persze egyszer mindenkinek szabad hazudni.

Emma első tábora volt, messze a szüleitől. Három új barátnőre talált. Nevettek, úsztak, kirándultak, játszottak együtt. És megtanulta tőlük azt is, hogyan kell hazudni. Aztán a barátnők egy éjszaka örökre eltűntek az erdőben. Emma évekkel később, immár felnőttként felügyelői munkát vállal a régi táborban. Itt az ideje, hogy leszámoljon a múlt kísérteteivel. De tényleg olyan jó ötlet visszatérnie a tragédia színhelyére? Mert lehet, hogy Emma ártatlansága a legigazabb az összes hazugság közül.

A szenzációs világsikerű Három lány szerzőjének új krimije.

Kiadó: Lettero Kiadó

Kiadás éve: 2018

Puhatáblás

432 oldal